eSport - Digitalizálódás

Az eSportot 2013-ban fogadták el hivatalosan sportnak és ettől az évtől kezdett el ráirányulni minden addiginál nagyobb figyelem. Ekkor kapott először egy játékos olyan vízumot, amit addig kizárólag a nemzetközileg elismert atléták kaphattak meg. Azonban 2013-ig hosszú utat járt be a számítógépes játékok formájában történő versenyzés. Természetesen a hosszúságot „videojáték-években” kell érteni, hiszen a legkorábbi, nagy jóindulattal videojátéknak nevezett torpedó-szerűség is csak 1947-ben készült el.

Információ a szelek szárnyán

Kezdetben a repülés egyértelműen motor nélküli siklást jelentett. Ennek egyik úttörője Otto Lillienthal volt, aki 1891-es, első sikeres potsdami felszállása után hamarosan már kontrollált vitorlázórepülésre is képes volt a maga építette madárszárnyszerű repülőgéppel.
flyingmachines.org/lilthl.html
Ez idő tájt nagyon kevesen tudhattak első próbálkozásairól, az ember által végrehajtott repülésekről, gyakorlatilag csak azok, akik jelen voltak ezeken a kísérleteken, és végigdrukkolták ezeket a felszállásokat és földet éréseket. Ők vitték hírét akkoriban fővárosszerte, majd az egész országban és Európában, meg talán a korabeli posta, amikor az általuk megírt beszámoló leveleket célba juttatta.

Információszerzés a német juhászkutyáról - az Interneten és azon kívül

Hagyományos források  

Könyvek 
Az első, német juhászkutyákról szóló könyv a fajta "atyjaként" emlegetett Max von Stephanitz A német juhászkutya szóban és képben című, 1923-ban megjelent műve volt, amelyet később többször is kiadtak. Ezt követően számtalan, a német juhászkutyát bemutató könyvet adtak ki világszerte, és az ilyen könyvek száma egyre csak nő. Három példát említenék csupán a rengeteg mű közül: az első Eva-Maria Krämer és Werner Lenz A német juhászkutya című, magyar nyelven is megjelent munkája, a második Michael Tapscott German Shepherd Handbook című, többször kiadott műve, a harmadik pedig Szigeti László és Vágó Tibor Őfelsége, a német juhászkutya című könyve. A könyvek közé sorolhatóak a különböző kutyafajtákról szóló, kisebb terjedelmű "kisokosok", amelyekből az utóbbi években többféle is megjelent, és amelyek inkább ismeretterjesztő jellegűek. Természetesen a kutyákról általában szóló, kutyafajtákat bemutató művekből is rengeteg információ nyerhető ki a német juhászkutyákkal kapcsolatban.

Koreai irodalom - Intro

Napjainkban már Európát is utolérte az a folyamat, ami Korean wave, hallyu vagy magyarosan koreai hullám néven ismert. Ezek az elnevezések a koreai, elsősorban populáris kultúra világméretű terjesztését jelenti, ami az 1990-es években indult útjára, kezdetben Japánban, majd szépen lassan behálózta az egész világot, és egyre népszerűbb. Nem is csoda, hiszen rájöttek arra, hogy a kultúra éppolyan jövedelmező lehet, mint a műszaki cikkek forgalmazása, ha nem jobban. Sőt, a jelenség lényege éppen az, hogy, akit egyszer elkap a láz, minden koreai dolog iránt fogékony lesz. Ügyesen felépített marketing ez, ami nagy adag profizmussal párosul.

A hallyu részét képezik a pop együttesek, a filmsorozatok, a divat, a gasztronómia, ám van egy olyan kultúrális tényező ,ami nem kap akkora hangsúlyt, mint a többi, ez pedig a gazdag és csodás irodalom. Nem tudnám és nem is akarnám letagadni, hogy én is évek óta rabja vagyok a koreai kultúra egészének, lenyűgöznek azzal, hogy egyediek, mégis rendkívül divatosak, a koreai nyelv szépségéről nem is beszélve.

Célom ezzel a bloggal, hogy egy picit az irodalmukkal, és ezáltal velük is jobban megismerkedjek én is, és az olvasó is.Szigorúan felépített rendszert nem ígérek, inkább az érdekességekre helyezném a hangsúlyt, de igyekszem meghozni a kedvet és felhívni a figyelmet!

A süteménysütés története és megjelenési formái az internet előtt

A sütemény készítés hosszú múltra tekint vissza. Az ókorban kezdődött az a folyamat, melynek köszönhetően kialakultak mai sütemény készítési és díszítési szokásaink és módszereink. Információ hordozó tekintetében kezdetben jellemző volt a sütemény receptek írásban történő átörökítése nemzedékről nemzedékre. De akár szóban is átadhattak egymásnak sütéssel kapcsolatos jó tanácsokat, ötleteket. Később megjelentek folyóiratokban is sütemény receptek, melyek elsődleges célcsoportjuknak a nőket, háziasszonyokat tartották, például a Nők Lapja.  Az első magyar nyelven nyomtatásban megjelent szakácskönyv Móra Ferencné (született Walleshausen Ilonka) nevéhez kapcsolódik, mely 1695 és 98 között jelent meg.

Grafica Hungarica: Intro

Lipták Pál a magyar könyvtáros társadalom egyik országosan ismert polihisztora, munkássága során könyvkiadási tevékenységgel is foglalkozott. Kiadványainak egyik érdekessége, hogy Lipták neve nem jelenik meg benne sem szerkesztői sem sorozatgazda tisztségben. Egyedül a kiadó intézmény, a békéscsabai Megyei Könyvtár tűnik fel, melyet korábban, nyugdíjazása előtt Lipták igazgatott. A sorozatban olyan neveket találhatunk, mint például Kondor Béla, Reich Károly, Szalay Lajos.

Webnaplóm célja e sorozat és a benne szereplő alkotók bemutatása.

Határon túli magyar költők a weben - mi volt velük a web előtt?

Egy kis történelem?

A napjainkra lassan mindent bekebelező világháló webes felületeinek köszönhetően határon túli magyar költészettel - irodalommal kapcsolatos tartalmakat,ahogy más témákban is gyorsan és
hatékonyan már mindenki interneten próbál keresni. Mielőtt azonban a határon túli magyar költészet webes tartalmakban való megjelenését vizsgálni kezdenénk, érdemes egy rövid időutazást tennünk az internet korszakának kezdete előttre. Hogy miért is? A válasz egyszerű: azért, hogy bepillantást nyerhessünk abba, hogy hogyan kezdődött, hogyan jelent meg - hogyan terjedt és hogyan lehetett hozzáférni a határon túli magyar költészethez az internet hódítása előtt, hiszen csak így érthetjük meg igazán, a webes tartalmak jelentőségét, és egyáltalán azt, hogy az internet segítségével hogyan lesznek könnyedén elérhetőek bizonyos tartalmak egy nagyobb közönség számára is.

Viking hétköznapok 2.

A vikingekről már az internet elterjedése előtt is több helyről szerezhettünk ismereteket. 

Könyvek, folyóiratok

Legelőször a szakirodalmat említeném meg, amely a külföldihez képest elenyésző számú, mégis a megismerhető tudás legfontosabb forrása. A ’70-es évektől kezdve több kötet is megjelent a témában változó színvonallal. Az általam leginkább ismert az 1997-ben megjelent A viking világ atlasza. Manapság nagyon nehéz beszerezni a kötetet, de megéri, mert talán a legjobb összefoglaló mű a vikingekről. Ilyen részletességgel és illusztráltsággal nem tudnék említeni más monográfiát a témában. Emellett még megemlíteném Rudolf Pörtner: A viking kaland c. könyvét (1983), valamint Johannes Bröndsted: A vikingek c. munkáját (1983). 

A 2000-es években szintén jelent meg a témában monográfia összefoglaló jelleggel. Eric Christiansen: Vikingek c. kötetét 2008-ban adták ki, a leírás alapján ígéretesnek látszik. A 2006-ban megjelent A vikingek c. könyv Else Roesdahl-tól szintén részletes, de inkább ismeretterjesztő jellegű, semmint szakmunka. A fentebb felsoroltakon kívül még egyéb munkák is jelentek meg kisebb-nagyobb részben foglalkozva a vikingekkel (pl.: Rácz István: A vikingek öröksége; Philip Dixon: Britek, frankok, vikingek; Daniel Gimeno: Kelták és vikingek). Az időszaki kiadványok tekintetében még szegényebb képet kapunk. 

Az Élet és Tudomány c. folyóiratban elvétve találhatunk kisebb cikkeket a témában, de ezek mégsem hasonlíthatóak egy a Történelmi Szemlében, vagy a Rubiconban megjelent cikkhez. Ezen kívül a 2010-es évektől kezdve a Múlt-kor online felületén olvashatunk vikingekkel kapcsolatos írásokat, főleg a legújabb felfedezésekre helyezve a hangsúlyt. A történelmi vagy történelmi-romantikus regények terén is találhatunk a témába illeszkedő köteteket (pl.: Johanna Lindsey Viking trilógiája, Heather Graham: A viking asszonya, Tim Severin: Odin gyermeke).

Néprajz a világhálón túl

Magyarországon már bőven az Internet kereskedelmi felhasználása előtt (1995) lehetett különböző néprajzzal foglalkozó dokumentumokat találni.

Az Ethnographia 1890 óta jelenik meg. Ugyancsak a Magyar Néprajzi Társaság lapja a Néprajzi Hírek, mely 1971 óta kapható. Néprajzi Közlemények a Magyar Néprajzi Múzeum lapja volt 1956 - 1994 között. Néprajzi Látóhatár címmel 1992 óta jelenik meg egy folyóirat.

Vitorlázórepülés

Van a szűk családomban repülőgépvezető, légiforgalmi irányító és ex-légiutaskísérő. De egyesek halmozzák is a polgári légiközlekedési szakmákat, mert például az irányító egyúttal kisgépes pilóta is, az Airbus-pilóta pedig vitorlázórepülő is egyszemélyben.

Mondhatnám tehát, hogy a repülésben és a repülésből élünk, és ez igaz is lenne. De hogy miért a vitorlázórepülést választottam blogtémának, annak nem csupán a családi indíttatás az oka, hanem az, hogy ez talán szélesebb körben is érdeklődésre tarthat számot.

Kevesen tudják ugyanis, hogy motor nélkül is lehet repülni, márpedig lehet. Jó gólya módjára „kiszagolni” a levegőben a feláramlásokat, és ezeket kihasználva emelkedni, és magasságot nyerni jó móka. Van, aki nagyon sok energiát, szabadidőt és egyebeket áldoz arra, hogy a levegőben kundécolhasson, ahol csendben szemlélheti az alatta szép lassan változó tájat, miközben csak a gépe szárnysuhanását hallja.

De hogy lesz valakiből vitorlázó pilóta?
Mi az a Góbé, avagy mi köze a Rubik-kockának a vitorlázórepüléshez?
És a légi vitorlázásban is van vajon hullám?
Milyen egy vitorlázóverseny?
Mi minden változott a digitális eszközök használata óta a vitorlázásban?
Hol lehet, hol érdemes ma Magyrországon vitorlázni?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdések kerülnek terítékre terveim szerint a téma fokozatos kifejtése során.