keresés

2015. június 24., szerda

Tartalomszolgáltatás

2015. tavasz/nyár
Brém ZsuzsannaA közösségi háló hatása a jövő olvasóira - Veszélyek
 Létrehozott honlap 

Kutatások

Petics Mariann: Egyél, igyál, olvass!  Olvasás és kávéház - XXI. százai trendek Budapesten
Adolf Adrienn: Tartalomszolgáltatás és technológia
Enhanced publications
A XXI. század kihívásai – Boole-operátorok
Többnyelvűség a tartalomszolgáltatásban

Tématerület-elemzés

2015. tavasz/nyár
Albrecht DánielA Warhammer 40k megjelenési formái és szerepe, mint antiutópia
 Létrehozott honlap
Böhm KarolinaÉrdekességek az OR-ZSE Könyvtár gyűjteményéből
 Létrehozott honlap
Császár János: Információbiztonsági kérdések a XXI. században
 Létrehozott honlap
Czeglédi ÁdámErasmusPorto
 Létrehozott honlap
Darabosné Maczkó BeátaSzakácskönyvtár
 Létrehozott honlap
Dula Marina: Jelnyev-tanulás
 Létrehozott honlap
Ferencz Gáborné ZsuzsaSzerzői jog és könyvtár
 Létrehozott honlap
Gáspár AnitaFöldtan gyerekeknek
 Létrehozott honlap
Gyura EszterMinden, ami vámpír
 Létrehozott honlap
Kőműves Renáta: Kortárs gyermekönyv-kínálat
 Létrehozott honlap
Nagy RolandZöld könyvtárak
 Létrehozott honlap
Pőcze Viktória: Mese krónika
 Létrehozott honlap
Szandtner DánielBörtönfilmek: Hollywoodtól a Csillagig
 Létrehozott honlap
Tampu FerencRomán koncepciók a moldvai csángó-magyarokról
 Létrehozott honlap
Törő ÁgnesA vikingekről
 Létrehozott honlap
Vig Dániel: Zeneíró programok
 Létrehozott honlap
Zsigmond EszterKortárs irodalom
Létrehozott honlap

Gyűjteményelemzések

2015. tavasz/nyár

Digitális gyűjtemények körképe

Milyen digitális gyűjtemények érhetőek el a magyar webtartalomban?

Látleletek, elemzések - 2015:

Kortárs magyar irodalom 7.

A kortárs irodalom témakörében az ideális tartalomszolgáltatás jellege nagyban függ attól, hogy az adott oldal a felhasználók alkotói tevékenységét, vagy a területtel kapcsolatban összegyűjtött tudást reprezentálja. Természetesen ezek között is lehet – és kell, hogy legyen – átjárás: optimális esetben a blogok hírt adnak a különböző alkotói oldalakról, az említett oldalak pedig – hivatkozásaik, vagy éppen közös szerkesztőik által – kapcsolódhatnak más, szakmailag hitelesnek tartott forrásokhoz, mint például irodalmi adattárakhoz, lexikonokhoz, vagy nevesebb online folyóiratokhoz, biztosítva ezáltal a szerzőknek a fejlődés és a kiemelkedés lehetőségét. Utóbbi azért is hasznos, mert az elismert folyóiratok szerkesztői, illetve az irodalmi élet itt publikáló jeles képviselői jelenlétükkel növelik az amatőr oldalak presztízsét, hitelességét (például a dokk.hu irodalmi oldal, melyet annak idején Jónás Tamás indított el, sokak szemében máig kiemelkedő jelentőséggel bír az amatőr irodalmi oldalak világában).

Kortárs magyar irodalom 6.

A megjelenített tartalmakat nem csupán a saját elképzeléseink és a felhasználók igényei jellemzik, hanem a megjelenítésükhöz felhasznált eszközök, szolgáltatások is. Az, hogy milyen eszközöket használunk tartalmaink közzétételéhez, elsősorban attól függ, mennyire széleskörű az adatszolgáltatásunk. Például amennyiben csupán a kortárs irodalommal kapcsolatos legfrissebb eseményeket, cikkeket szeretnénk közölni, egy Facebook-oldal vagy egy blog tökéletesen megfelel a célnak. Azonban amennyiben átfogó, teljeskörű tartalomszolgáltatást szeretnénk, a kortárs irodalommal kapcsolatos témakörök és dokumentumtípusok széles skálája miatt a tartalmak rendszerezéséhez a blog sokszor kevésnek bizonyulhat. A különböző tartalmak megjelenítésére a legcélravezetőbbnek a saját honlap tűnhet, azonban sokan nem rendelkeznek az ilyen oldalak létrehozásához szükséges szaktudással, vagy épp anyagi kerettel.

Kortárs magyar irodalom 5.

A tartalomszolgáltatás esetében lényeges a felhasználói közeg ismerete, illetve a felhasználók bevonása a tartalmak létrehozásába. A jó tartalomszolgáltatás magában hordozza a hozzászólás, visszacsatolás lehetőségét, illetve teret biztosít a bejegyzések megosztására, kedvelésére is.  Az egyes cikkek, bejegyzések keretein belül nemcsak egy adott tartalom közzétételére nyílik lehetőség, hanem biztathatjuk, motiválhatjuk is a felhasználókat arra, hogy véleményt, visszajelzést írjanak az adott témáról; például megkérhetjük őket, hogy írják le  egy művel kapcsolatos kritikai észrevételeiket, vagy épp arra, hogy sorolják fel saját kedvenc oldalaikat, olvasmányélményeiket, melyek összefüggnek az adott bejegyzéssel. Emellett kérhetünk tőlük visszajelzést az irodalmi élet aktuális aktuális eseményeivel, vagy egy frissen megjelent alkalmazással kapcsolatos tapasztalataikról is. Hasznos lehet, ha időnként megkérdezzük, milyen témákra kíváncsiak leginkább az olvasók – ugyanis ha az őket leginkább érdeklő témakörökben teszünk közzé tartalmakat, valószínű, hogy továbbra is igénybe veszik majd tartalomszolgáltatásunkat. Ugyanakkor fontos, hogy maga a tartalomszolgáltató is „jelen legyen” az adott témában – olvassa el és véleményezze a közösséget érdeklő irodalmi műveket, ossza meg személyes tapasztalatait egy-egy író-olvasó találkozóról, irodalmi estről, vagy éppen egy kipróbált alkalmazásról.

Zöld könyvtár 7.

Ahhoz, hogy megfelelő tartalomszolgáltatók legyünk nélkülözhetetlen, hogy rendkívül mélyen beleássuk magunkat az adott témánkba. Mindenki másnál jobban szeretnénk tudni arról, amiről írunk. Csak akkor lehet az oldal sikeres, ha minőségében és mennyiségében is kielégíti az elvárásokat. Ha túl ritkán kapnak az olvasók új információt, könnyen elpártolnak, vagy egyszerűen „elengedik” a témát, és inkább keresnek egy másik felületet vagy tartalmat.

Zöld könyvtárak 6

Köszönhetően a blogok elterjedésének valamint az igényeknek, amiket az olvasók a blogokkal szemben támasztanak, manapság nagyon egyszerűen hozhatjuk létre saját blogjainkat. Az állandó fejlesztés és visszajelzések miatt, számos új eszközt alkalmazhatunk arra, hogy tartalomszolgáltató weblapunk könnyen kezelhető/használható legyen mindenki számára.

Érdemes használnunk RSS feed-et, hogy az olvasók első kézből értesüljenek az új bejegyzésekről, így ne nekik kelljen az általuk érdekelt témákban készült blogokat végignézni minden nap, hogy vajon érkezett-e új bejegyzés. Bővíthetjük már a blogger-en is például Facebook segítségével a honlapunk hozzáférhetőségét, amivel ráadásul pár egyszerű kattintással az olvasó meg is oszthatja az adott bejegyzésünket, tovább növelve az olvasói körünket.

Zöld könyvtárak 5




Manapság a közösségi média szerepe napról napra nő, és ez már nem csak a magánéletünkben, de a tartalomszolgáltatás területén is igaz. Fontos, hogy blogunk rendszeresen közöljön olyan információkat, amikkel nem csak, hogy felkelti az olvasók figyelmét, de fokozatosan elfogadtatja velük, hogy igenis alkothatnak véleményt a témában. Fontos, hogy biztosítsunk olyan felületet, ahol az olvasók elmondhatják mi az álláspontjuk az érintett kérdésekben, és ahol ezekre a felvetésekre a tartalomszolgáltató reagálni is tud az olvasóira.

Nem elég egy blognál ha rendszeresen készítünk új bejegyzéseket. Az olvasók igénylik az interakciót és olykor még a vitát is az adott bejegyzéseknél. Nem szükséges, hogy a szolgáltató reakciója illetve véleménye mindig hivatalos, szabályozott formában jelenjen meg. Ezek a virtuális közösségi terek lehetőséget nyújtanak arra, hogy kevésbé kötött és korlátozott formában mindenki kifejthesse a véleményét az adott dologról anélkül, hogy szakértője lenne a témának.

A zöld könyvtári téma viszonylag keveseket érint, azonban ez nem korlátozható csak könyvtárosokra, vagy csak a környezetvédelemmel aktívan foglalkozó felhasználókra. Sokan érintőlegesen hallhatnak a témáról, vagy esetleg hírfelületeken olvasnak róla, és kíváncsiságból látogatnak el az ilyen tartalomszolgáltató weblapokra. Ezért is fontos, hogy mindig naprakész legyen a témával kapcsolatos blogunk, valamint, hogy aktívan részt vegyünk az ott zajló beszélgetésekben. Ha bevonjuk az újonnan érkező olvasókat és nem csak megismertetjük, hanem élvezhető módon tanítjuk is őket, akkor könnyebben nyerünk állandó olvasókat.


A témával kapcsolatban írt negyedik bejegyzésem

Kortárs magyar irodalom 4.

A kortárs irodalom iránt érdeklődő felhasználók igényeik, motivációik, illetve az általuk kedvelt (vagy éppen képviselt) stílusirányzat szerint rendkívül sokfélék; éppen ezért a témával kapcsolatos weboldalak, blogok és fórumok színvonaluk, részletességük, és tartalmuk tekintetében szintén igen változatosak. A témában olvasók és alkotók más és más szinten mélyednek el az irodalom világában: vannak, akik pusztán időtöltésképpen, vagy az önkifejezés kedvéért alkotnak és olvasnak, míg másokat érdekel a verstan, az írás technikája is, és szívesen olvasnak hozzáértő kritikát a saját, illetve mások műveivel kapcsolatban. 

2015. június 23., kedd

A Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár Digitális Gyűjteménye

A Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár Digitális Gyűjteménye
A digitális tár könyveket, kéziratokat, periodikákat és vizuális anyagokat tartalmaz a könyvtár gyűjteményéből.
Kolozsvári Központi Egyetem

Adatbázisok Online - A Magyar Nemzeti Levéltár saját adatbázisai

Adatbázisok Online
A Magyar Nemzeti Levéltár saját adatbázisai

Magyar Országos Levéltár

Magyar Nemzeti Levéltár / Archívum/ Magyar Országos Levéltár 
http://mnl.gov.hu/
Adatbázisok

A szolgáltatási rendszer tervezése

A tartalomszolgáltatás kiépítésekor a legfontosabb cél, hogy mindig releváns, megfelelő minőségű információt tudjunk szolgáltatni a felhasználó számára kényelmes közegben. Fontos biztosítani a felhasználók számára, hogy kifejthessék véleményüket úgy, hogy a készítők ezt könnyen átláthassák. Ide tartozik a linkrendszer, aminek lényege, hogy az egymásra utaló információk között könnyen át lehessen járni.
Az áttekinthetővé tétel egyik egyszerű módja a kategorizálás, melynek segítségével először címszavak alalpján szűkíthetünk a keresésünkön, hogy egyszerűbben megtaláljuk azt, amit keresünk. Ezen felül érdemes betenni egy keresőt is a specifikusabb keresés sikeressége érdekében (jó keresőmotorral), melynek könnyen használhatónak és egyértelműnek kell lennie.

Technológiai lehetőségek szolgáltatási szemszögből


Egy ilyen témályú tartalomszolgáltatás webes megjelenésében a legfontosabb a rendezettség. Fontos, hogy jól áttekinthető felületek álljanak a rendelkezésünkre, melyeken könnyedén tudunk szűkíteni a minket érdeklő információ felé. Fontos még továbbá, hogy a látogatók számára biztosítva legyen egy webes közösségi tér, például fórum formályában. Szükséges egy linkek tárolására fenntartott rész, amelyen keresztül könnyedén elérhetőek lennének a különböző részekkel foglalkozó egyéb oldalak.
A Warhammer 40.000 témakörében kevés eszköz említhető meg. Az egyik ilyen alkalmazás a wiki, azaz a http://warhammer40k.wikia.com/. Ennek elsődleges célja az univerzum megismertetése. Van lehetőség chatelésre, illetve kapcsolódó tartalmú videók megtekintésére. Rendelkezik egy fényképadatbázissal és van egy saját fóruma is. Itt az egyes emberek megoszthatják egymással tudásukat és akár élőben is beszélgethetnek egymással. Erre alapként mindenképpen lehet tekinteni egy tartalomszolgáltató oldal kiépítésekor.
A web 2.0-ás szolgáltatások lehetnek még hasznosak, mint például a chat, melynek célja egyértelmű. Ennek segítségével egy adott csoport tagjai azonos időben tudnak messziről kommunikálni egymással. Persze ennek van egy felső határa, hogy erre maximum hányan képesek efektíven. Ennek hasznát egy tartalomszolgáltatás készítőjének a szemszögéből az olvasókkal való kommunikáció megkönnyítésében és közösségkovácsolásban látom.

Szolgáltatások és felhasználói aktivitás

A Warhammer 40.000 esetében a szerzői jogok többnyire a könyvekre, társasokra és a fanok által készített munkákra vonatkoznak. Ezek a szerzői jogok csak igen ritkán sérülnek, leginkább könyvek illegális letöltése esetén. A rajongói munkák nem kereskedelmi célú használatát a legtöbb alkotó engedi, vagy nem sérelmezi. Sokan fordulnak az alkotók közül az internet kínálta közösségekhez, hogy bemutassák munkáikat és elismerjék azokat. Ez is egyfajta összetartó erő, mivel sokan direkt ezeket a munkákat szeretnék látni, így bár nem személyesen, de egy helyen lehetnek. Sajnos azonban ezekre a rajongói munkákra valósággal vadászni kell, ha nem vagyunk jó helyen a jó időben, mivel ezek későbbi visszakeresése igencsak problémás tud lenni közösségi oldalakon, arról nem is beszélve, hogy fórumokról gyakran el is tűnnek, vagy a linkek válnak inaktívvá. Persze ezeket a munkákat általában le lehet menteni, mivel többnyire a nem kereskedelmi használatot mind a Games Workshop, mind az alkotók többsége engedélyezi.

Vasi Digitális Könyvtár

Alapadatok a gyűjteményről:
-         Vasi Digitális Könyvtár
- „A vállalkozás célja az, hogy a (Vas) megye közgyűjteményeiben létrehozott/andó elektronikus forrásokról, digitalizált dokumentumokról portálszerű tájékoztatást adjon és a világ bármely pontjáról szabad hozzáférést biztosítson a nyilvános megyetörténeti tartalmakhoz, valamint lehetővé tegye közérdekű információk online keresését.”
- 2010-ben hozták létre
- A Berzsenyi Dániel Könyvtár honlap-családjának második tagja, a copyright is hozzájuk fűződik.
- Gyűjtemények linkjei:
- Az impresszum, mely tartalmazza a közreműködők listáját: http://www.vasidigitkonyvtar.hu/web/guest/impresszum

A Warhammer 40.000 témájú oldalak a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében

A Warhammer 40.000 univerzuma egy hatalmas és sokrétű univerzum, melyben mindenki megtalálhatja azt, ami az érdeklődési körébe esik. Az első találkozás az univerzummal általában az egyik számítógépes játék megismerésével kezdődik. Ha az adott játék (vagy más) felkeltette az emberek érdeklődését, akkor általában először a témával foglalkozó wiki-ket, majd azokon keresztül a közösségi portálokat találják meg. Ezek között is több típus létezik, attól függően, hogy főleg mivel foglalkoznak (wargaming, könyvek, társasok…). A fórumokon van elehtősék megismerkedni az azonos érdeklődési körü emberekkel és ezek az oldalak információszerzés céljából sem utolsó.

2015. június 22., hétfő

A vikingekről 7.


Egy tartalomszolgáltatás létrehozásakor arra kell főként törekednünk, hogy együtt tudjunk működni az oldalunk olvasóival, ezzel segítve a honlapunk fejlődését és, hogy további érdeklődőket szerezzünk magunknak. Egyensúlyt kell teremtenünk a közösségi aktivitás és a saját hitelességük között is egyaránt. Mindezt úgy tudjuk kivitelezni, hogy egy lehetséges beállítás által csak a lényeges információkat emeltetjük ki a rendszer segítségével. Fontos, hogy egy hozzáértő szakmai csoport hozza ezt létre, akik lehetnek az oldal megalkotói, de lehetnek éppen az olvasók is.

Mese krónika 7.

Egy optimális tartalomszolgáltató rendszer mögött kettő, és előtte egy dolognak kell lennie: egy jó csapatnak, aki karbantartja és fejleszti, egy szolgáltatásra használt adatbázis, amit folyamatosan bővítenek és jól hozzáférhető, és egy jó közösség, aki reagál, visszajelez, és használja a rendszert.

Mese krónika 6.

Mielőtt belevágunk egy oldal készítésébe érdemes végiggondolnunk mik a céljaink, vagy vannak-e céljaink. Az én oldalamnak tökéletesen megfelel egy minimálisan testre szabható blogmotor, mint amit használok. Nem kívánok mástól független, újat létrehozni, jobban kedvelem más csoportok, emberek bevonását, így ha esetleg kiderülne, hogy a témámmal tényleg teljesen egyedül vagyok, inkább másokat buzdítanék munkára – a hangsúly itt a másokon van. Több ember, többet és jobbat tud csinálni, és függetlenül attól, hogy csak én foglalkozok vele, nem feltétlen az a legjobb. Ennek ellenére célom tovább vinni a projektet és bővíteni a felhasználók körét és ha találok partnert, akkor együttműködni vele.

Mese krónika 5.

Kutassunk akármilyen témában, nem felejthetjük el, hogy van közönségünk, akik olvassák, kritizálják munkáinkat. Minden egyes hozzászólás mögött egy szándék áll: tanulási vágy, maga mutatás, kapcsolatkeresés, vélemény nyilvánítás stb.

2015. június 21., vasárnap

Minden, ami vámpír 7

Azt gondolom egy optimális tartalomszolgáltató rendszer felépítését az általam választott tématerületen („minden, ami vámpír”) nem egyszerű meghatározni. A téma mind időben mind térben és tudományos igényességében nézve nagyon szerteágazó, hiszen már a régmúltból is számos irodalom, történet, legenda, stb. áll rendelkezésünkre, ugyanakkor napjainkban dömpingszerűen készülnek az e témával foglalkozó,l misztikus, jövőbe mutató elbeszélések, könyvek, filmek. A téma meglepően sok embert érdekel, a fiataloktól az idősebb korosztályok, kit csak „hobbi”, kit tudományos igényességű szinten. Valószínű egy igazán jó tartalomszolgáltatónak az adott témán belül egy szűkebb területre kell(ene) koncentrálni (pl. mai filmek, filmsorozatok a témában- ennek rajongói számára, vagy bizonyítékok a régmúlt elbeszéléseire, stb.).

Jelnyelv-tanulás 7.

Az optimális tartalomszolgáltató rendszernek alapvetően a közösségi és szakértői összefogáson kell alapulnia. A közösségi oldalról érkezők nyilvánvalóan olyanok lesznek, akik érdeklődnek a téma iránt, vagy akiket érint maga a terület. A szakértői oldal részvételét akkor nevezhetnénk optimálisnak, ha nem csak egy-egy intézmény oldaláról működtetnék a tartalomszolgáltató felületeket, hanem valamiféle mögöttes fenntartói összefogáson alapulnának ezek a tartalmak. Az ideális tartalomszolgáltató rendszer előállításának kulcs jellemzőjeként tekintek arra, hogy a nívósabb szervezetek szakértői együttmőködésben vegyenek részt a tartalomszolgáltató rendszer előállításában. Ez a tényező több pozitívumot rejt magában, mint azt elsőre gondolnánk, először is ezzel a hitelesség kérdése abszolút szavatolt, illetve az összefogással nem maradhatnának mindig az alapok rögzítésének/tárgyalásának szintjén és tovább lehetne lépni az igazi specifikumot hordozó területek fejlesztéséhez. Egy ilyen állandó konzorcium létrehozásával nem csak online, de a valós életben is megteremtődne a szakterület fejlődési íve.

2015. június 20., szombat

Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára

Alapadatok a gyűjteményről:

Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár
http://konyvtar.ksh.hu/
A KSH Könyvtár tudásbázisainak, adatbázisainak, kiadványainak, közleményeinek és működését összefoglaló honlap.
A Könyvtárat az alapító okirat alapján 1867. március 10-én hozták létre. A honlap keletkezéséről információ nincs, a legkorábbi dátumú feltöltött dokumentum egy 2003. évi költségvetési beszámoló.
Tulajdonosként a Központi Statisztikai Hivatal van megjelölve, aminek az üzemben tartója az Állam.

Adatbázisok:
http://konyvtar.ksh.hu/cgi763 (KSH Könyvtár OLIB online katalógus)
http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=db_digistat (Digistat - Online Statisztikai kiadványok)
http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=db_hazai (Hazai elektronikus kiadványok)
http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=db_szakmai (Szakmai adatbázisok)
http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=db_cddvd (CD- és DVD-alapú adatbázisok)

Tudásbázisok:
http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_fenyeselek (Fényes Elek-tudásbázis)
http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_statisztika (Statisztikai tudásbázis)
http://konyvtar.ksh.hu/neda (Népszámlálási digitális adattár - Néda)

 Egyéb cégnek/intézménynek/személynek nyoma a honlapot nem található.

2015. június 19., péntek

Minden, ami vámpír 6



Ha blogot szeretnénk készíteni első és legfontosabb szempont a webdesign és a tartalom. Azonban mielőtt neki állunk honlapot készíteni először jól át kell gondolni, hogy pontosan hogyan is szeretnénk, hogy a honlap kinézzen. Jó ötletnek tartom, hogy esetleg egy lapon megtervezni az oldalt, hogy körülbelül így nézzen majd ki a végleges. A webdesign és a tartalom az a két dolog, amit a látogatók először szemügyre vesznek és ha ezek nem fogják meg őket, akkor biztos nem maradnak az oldalon. Nagyon fontos, hogy a webdesign a témához illeszkedjen. A blogomban vámpíros alkotásokkal (könyvekkel, filmekkel, sorozatokkal) foglalkozok, ahol ugye vörös/piros (vér) és a fekete szín dominál ezért igyekeztem a blogom webdesignnál is ezt figyelembe venni. Blogom szerkesztéséhez a blogger.com-ot használom.


2015. június 18., csütörtök

MaNDA Adatbázis

Alapadatok:
Megnevezés: MaNDA Univerzális Adatbázis
Létrehozás dátuma: 2012 júniusa
Tulajdonos: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
Nyitólap: http://mandadb.hu

Leírás: A MaNDA Univerzális Adatbázisa a Magyar Nemzeti Digitális Archívum nemzetiérték-gyűjteményének bemutatásra szolgáló adatbázis, mely a MaNDA-val együttműködő kulturális intézmények által feltöltött szöveges, képi, audio, audiovizuális és 3D dokumentumokat, illetve a hozzájuk kapcsolódó leíró adatokat tartalmazza.

2015. június 17., szerda

DEA

Alapadatok:
Megnevezés: Debreceni Egyetem elektronikus Archívum
Fenntartó intézmény: DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár
Nyitólap: https://dea.lib.unideb.hu/dea/
Kategóriák és gyűjtemények: https://dea.lib.unideb.hu/dea/community-list

Leírás: A Debreceni Egyetem Elektronikus Archívuma (DEA) az egyetemen létrehozott dokumentumok digitális tárhelye. Az itt születő tudományos publikációk, hallgatói dolgozatok, oktatási anyagok, média tartalmak stb. különböző gyűjteményekbe szervezve kereshetők, böngészhetők. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része mindenki számára hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.

2015. június 16., kedd

Földtan gyerekeknek 7.

Az vehető észre a hazai blogozásban, hogy általában 2 év után leállnak az írással. Lehet, hogy több a munkája a szerzőnek vagy családos lesz és kevés az ideje, esetleg elfelejtette folytatni.
Aki gyermekek részére próbál tökéletes blogot készíteni földtan témában, annak kell, hogy képzettsége legyen földtudományok terén. Ismerni-e kell Magyarország geológiáját. Figyelnie kell, merre halad a tudomány hazánkban. Ismerni kell a hazai látogatható Gyűjteményeket. Olvasnia kell friss irodalmakat. Konzultálnia kell szakemberekkel, múzeumpedagógusokkal. Nem utolsó sorban ismernie kell a gyermeki lelket, érdeklődésüket. 
Mivel magyarul beszélő, olvasni tudó gyermekek határon túl is élnek, ezért őket is meg lehet célozni ebben a témában, főleg ha Romániát és Szlovákiát nézzük. Osztálykirándulások, cserediákok mindig is voltak és lesznek. Akár ezekből a gyermekekből egyszer magyar egyetemi diákok lesznek. Tehát, mint potenciális internet használót is figyelembe vehetjük.

2015. június 15., hétfő

Földtan gyerekeknek 6.

Magyarországon a geológia oktatás, népszerűsítés a gyerekek esetében leszűkül a múzeumok falai közé, ott is inkább a paleontológiára korlátozódik. A mai digitalizált világban nincs magyar nyelvű oktató, segítő weboldal. Külföldön sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a tájékoztatásra, mint 
pl. Angliában:
USA-ban:
New Zealandon:

Gyermekeknek, mint tájékoztató blog a Magyar Természettudományi Múzeum dolgozói írják. Itt viszont a múzeumi anyagokkal kapcsolatos állattan, növénytan és embertan is szerepel. 
Magyar nyelvű blog kevés információt tartalmaz, az is gyermekek számára túl száraz, szakmai szöveggel. Ilyen pl.:

2015. június 14., vasárnap

Szakácskönyvtár 7.

Szakácskönyveket bemutató tartalomszolgáltatásom egy adott könyvtár állományára épül. Cél a figyelem felkeltése a könyvtár és az állományrész, szélesebb körben a szakácskönyvek iránt.

Blog indítását tartom leginkább ajánlatosnak. A munka közben elgondolkoztam egy kizárólagos Facebook oldal lehetőségén, de végül is azt nem tartom elég összetettnek a feladathoz. Ebben a témában, mint ahogy bármely más témában is, az optimális tartalomszolgáltatás a szerzőn/szerkesztőn múlik. A technikai, szakértői és emberi felkészültségén, hozzáállásán. A fentiek hiányában vagy elégtelensége esetén a legjobb, legnépszerűbb téma és webes megnyilvánulás is elhalhat, gyarapítva a webes "űrszemetet".

2015. június 13., szombat

Szakácskönyvtár 6.

Témám tartalmának szolgáltatására teljesen megfelelőnek tartom a készen kapott CMS alkalmazásokat - nem értek a programozáshoz, én "csak" használni szeretném ezeket a rendszereket - szerkesztésre, tartalom feltöltésre. Célravezetőnek a blog szerkesztését tartom leginkább. Portált, wikit nem indítanék, azok inkább a sokfelől érkező információk gyűjtőtégelyei. Például találtam egy wikilapot a témában, aminek célja és tartalma kissé érthetetlen számomra, struktúrája pedig eléggé zavaros. A szakácskönyveket bemutató blogomon rövid szövegeket és képeket képzelek el, mint fő információhordozókat.


2015. június 12., péntek

A vikingekről 6.

A kezdetekben ajánlott egy olyan blogot létrehozni a tartalomszolgáltatónak, ami kezdésnek jó, lehet majd később bővíteni azt. Én a blogger.com oldalon hoztam létre a vikingekkel foglalkozó blogomat, amelyben először csak a nevet adtam meg, később azonban többféle bejegyzéssel bővítem ezt. Fontos a képek használata is, mert egy színes, szép kép figyelemfelkeltő tulajdonsággal bírhat. Én is kiválasztottam a számomra legkedvesebb vikinges képet, amit fel is használtam a blog hátterének, és további képet használtam a fejlécben is. A gif kiterjesztésű képek is hasznosnak bizonyulhat egyes esetekben, mert egy mozgókép talán még jobban felhívja magára a figyelmet. Minden bejegyzésem mellé is további kisméretű képeket illesztek be, hogy ezzel még látványosabbá tegyem az oldalt. Például amikor egy könyvről írok részletesen, mellé el lehet helyezni a könyvről egy jól látható képet, így rögtön van mire asszociálnia az olvasónak.

2015. június 11., csütörtök

HERBÁRIUM - Hungaricana

Alapadatok és információk a gyűjteményről

A gyűjtemény neve Herbárium. A Hungaricana Közgyűjteményi Portál egyik adatbázisa, ez a domainnévben is tükröződik, közvetlen URL-je: http://herbarium.hungaricana.hu/hu/.

A gyűjteményhez vezető út a Hungaricana Közgyűjteményi Portálról, mint magábafoglaló honlapról:
A gyűjteményben Kitaibel Pál (1757-1817), a "magyar Linné" által a Kárpát-medencében, a történelmi Magyarország területén gyűjtött nagy mennyiségű növényanyag kereshető és tekinthető meg. Kitaibel Pál a gyűjteményét más botanikus kertekkel folytatott csere révén is gazdagította. A Magyar Természettudományi Múzeum őrizetében lévő összes, mintegy 14.000 tétel adatbázisba került, és elkészült a teljes anyag digitalizálása is, ami mintegy 16.000 felvételt jelent.

A honlap kiadója az Országgyűlési Könyvtár, a fejlesztést és az üzemeltetést az ARCANUM Adatbázis Kft végzi, finanszírozója a Nemzeti Kulturális Alap. A Herbárium adatbázis esetében közreműködő intézmény a Magyar Természettudományi Múzeum, erről az adatbázis ismertetőjében értesülünk. Megérdemelt volna a múzeum egy linkesített logót az adatbázis kezdőlapján, bár a Hungaricana Közgyűjteményi  Portálon a közreműködők között felsorolták őket is. http://hungaricana.hu/hu/kozremukodok/ Közvetlen munkatársakról,  munka módszerről, fejlesztési tervekről nem találtam információt: valóban csak a megvalósult eredményeket mutatja be.
Az adatbázis ismertetése során tudhatjuk meg, hogy a gyűjteményt ki dolgozta fel a 19-20. század során a múzeum munkatársai közül és milyen egyedi azonosítást alkalmaztak.