keresés

2014. április 29., kedd

Tudományos diskurzus a hálózattudomány megjelenése előtt és után

A folyóiratok egészen a jelenkorig megfelelnek a tudományos közösség alapkövetelményeinek. Ann C. Schaffner 5 funkciót határoz meg: (1) tudásbázis építése; (2) információ kommunikálása; (3) minőség igazolása; (4) díjak osztása – prioritás, elismerés, kinevezés és ösztöndíjak; és (5) tudományos közösségek építése. A tudományos folyóirat folyamatosan ellátja ezeket az alapvető funkciókat, miközben formátumában és terjesztésében fejlődött. A legfontosabb változást az e-folyóiratok létre jötte, valamint a nyílt hozzáférésű közzététel előretörése jelentette, megváltoztatva a tudományos folyóiratok és cikkek terjesztésének módjait.

A könyvtári jövőkép bizonytalansága

A közkönyvtárak jelentős változáson mentek keresztül; a cédulakatalógusok és a bővelkedő személyzet már a múlté, helyükbe a csökkentett emberi erőforrás és az automatizálás formái léptek. A nagy könyvtárak, amelyek a régi idők nagy mennyiségű hagyatékát őrzik, szintén megváltoztak. A legjelentősebb változás azonban még előttük áll. Az 1960-as években csak néhányan látták az internet adta lehetőségeket. A témát érintő bizonytalanság és kérdések pedig egészen napjainkig meneteltek, mint például, hogy mi is lesz a szerepe a könyvtáraknak 2023-ban?

Fókuszban a sport: pszichológia és rajongás

A sport sok ember életének aktív részét képezi manapság; ki űzni, ki nézni és figyelni szereti, ki pedig mindkettőt egyszerre. Egy valami azonban biztos; akár mi magunk vagyunk a cselekvés középpontjában, akár éppen csak megfigyeljük az eseményeket, a következmény a legtöbb esetben a különböző emberi érzelmek és reakciók felszínre törése, úgy, mint például a rajongás, az öröm, a csalódottság vagy éppen a düh érzete. Ilyenkor tehát az emberi érzelem-skála teljes palettája játszódik le bennünk, amit a külvilág felé is közvetítünk, ha akarjuk, ha nem - néhányan ezt igen csak nyomatékosan téve.  Ami biztos, hogy a sport magába foglalja az emberi képességek öncélú fejlesztését és a képességek gyakorlati alkalmazhatósága miatti fejlesztését egyaránt.

2014. április 28., hétfő

Digitalizálás Skandináviában - Norvégia

A norvég nemzeti könyvtár alapvető célja, hogy átvegye a vezető szerepet az országban a digitális tartalomszolgáltatás terén. A könyvtár ennek megvalósítására kidolgozta teljes gyűjteményére vonatkozó, átfogó digitalizálási tervét.

Mely könyvet válassza az olvasó?- Olvasásfejlesztés a Kongresszusi Könyvtárban- Recenzió


Carl Ostrowski: "The Choice of Books":Ainsworth Rand Spofford, the Ideology of Reading, and Literary Collection at the Library of Congress in the 1870s című cikke a címben említett Ainsworth Rand Spoffordnak, a Library of Congress könyvtárosának olvasásfejlesztésre irányuló törekvéseit mutatja be, amelyeket a könyvtáros az 1870-es években kívánt megvalósítani. Már az évszámból is látszik, hogy Amerikában már igen korán törekedtek arra, hogy a nemzeti könyvtárba, azaz a Library of Congress-be betérő embereket „olvasóvá neveljék”.

2014. április 27., vasárnap

Nemzeti és etnikai kisebbség = nemzetiség

A téma alaposabb körbejárása előtt indokoltnak tartom az alapfogalmak ismertetését. Amikor ugyanis nemzeti és etnikai kisebbségekről beszélünk, tudnunk kell, hogy mit értünk a nemzeti és etnikai, valamint a kisebbség fogalmak alatt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a 2011-es Alaptörvény eltörölte a nemzeti, etnikai és a kisebbség megnevezést is, és helyette bevezette a nemzetiség fogalmat, mely egyesíti és magában foglalja a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Ugyan én a továbbiakban is használni fogom a 2011 előtt érvényben lévő megnevezéseket (a praktikum megkívánja, hiszen a szakirodalmak jelentős része 2011 született), mégis szükségesnek érzem az Alaptörvény vonatkozó részeinek közzétételét is e munka keretei között.

A fiatal felnőttek multikulturális irodalma, mint niche elbeszélő irodalom


1965-ben Nancy Larrick nemzetközi figyelmet vívott ki a multikulturális irodalom szükségességének a “The-All-white World of Children’s Book” című cikkével. Kiindulópontja egy ötéves afro-amerikai kislány felismerése volt, helyesebben kérdése, melyet akkor tett fel, amikor egy könyv borítóját nézte: “Miért mindig fehérek?”. Ezen mondat nyomán Larrick megvizsgált 5206 gyerekkönyvet, és arra a következtetésre jutott, hogy szinte csak és kizárólag fehér szereplőket tartalmaztak, kb. 6,7 %-ban volt csak színes bőrű szereplő bennük. Emiatt az amerikai oktatási rendszerben erős végletek kerültek előtérbe. 6 millió nem fehér diák tanult/olvasott szinte csak fehér emberekről, míg másik 39 millió fehér diák juthatott arra a következtetésre tanulmányai során, hogy a történelem és az irodalom fehérek által uralt terület.

2014. április 25., péntek

Mémek kréme

Aki rendszeresen mozog az Internet világában, az nagy valószínűséggel ismeri a mémeket, vagy legalábbis egyet fel tud idézni magában - még ha nem is tudja pontosan róla, hogy mém. Ám mi is az a mém, mi tekinthető annak, hogyan lehetne meghatározni, hogy mi tartozik ide, és mi máshova... Ezen témában készült blogom több bejegyzése...

Az egészségügyi online-offline tájékoztatási források és formák összehasonlítása az Amerikai Egyesült Államokban


Az Amerikai Egyesült Államokban (USA) a tájékoztatási formák arányait, módszereit vizsgálták meg New York államban, ezen belül is az egészségügyi információforrásokra helyezték a hangsúlyt, mivel az ottani körülmények között egyre erősebb az érdeklődés beteg, ill. fogyasztói igényeket tekintve. Általános és professzionális adatbázisok hozzáférésének kérdéskörét is bevonták a felmérésbe – illetve azok felhasználását, felhasználhatóságát (pl. Medline). 


2014. április 22., kedd

Online könyvajánlás és a Goodreads találkozása


Mindenki számára világos, hogy közösségi média hatékony kommunikációs eszközzé vált, mely a szolgáltatások széleskörű tárházát fogja össze a weben. Az internet kiemelkedése a kommunikációs csatornák közül, együtt jár a saját kiadások és tartalmak növekedésével. Csökkent a kiadók, a könyvtárak, a szerzők és a könyvesboltok költségvetése is, miközben szolgáltatásaik egy részét átvállalták más szereplők a neten.

Az olvasáskultúra fejlesztése az új-zélandi könyvtárakban- Recenzió

Vicki Darling: Reader Development in New Zealand Public Libraries című cikke az új zélandi közkönyvtárak olvasásfejlesztési stratégiáit ismerteti.

Olvasói elégedettség mérés külföldön

Olyan tanulmányokat nem találtam, melyek összegeznék, hogy egy-egy államban hány könyvtár, hogyan, milyen gyakran végez elégedettség mérést, de több külföldi könyvtár közzéteszi a felmérések eredményeit vagy honlapján, vagy szaklapokban. (A kérdőívek szerkezete nagyjából ugyanolyan, mint hazánkban.) Magyarországon ehhez képest sokkal kevesebb ilyen jellegű dokumentum érhető el. Sok brit, amerikai, finn, japán könyvtár elégedettség vizsgálati értékelését megtaláltam az interneten, de vannak afrikai, ausztrál, olasz, spanyol, indiai és egyéb példák is.

Olvasói elégedettség vizsgálati szokások könyvtártípusonként és régiónként

   A könyvtár típusa is befolyásoló tényező lehet az elégedettség mérést illetően, a felmérési szokások könyvtártípusonként különbözőek. 
   Azért tartom fontosnak a régiók szerinti elégedettség mérési helyzetkép megalkotását, mert nem mindegy, hogy a megkérdezett könyvtárak hol helyezkednek el, ugyanis Magyarország hét régiója eltér egymástól gazdaságilag és kulturális ellátottság szempontjából is. Arra voltam kíváncsi munkám során, hogy hogyan oszlik meg az elégedettség vizsgálat jelenléte a könyvtárakban régiónként, s hol milyen rendszeresek a felmérések. Itt nem térek ki a legutolsó elégedettség vizsgálattal kapcsolatos kérdésekre, mert úgy gondolom, hogy az általános és a könyvtártípusok szerinti helyzetjelentések kellőképpen részletesek ebből a szempontból, nem tartom logikusnak eme kérdéskörök régiók szerinti tárgyalását.

A szolgáltatás a felhasználói aktivitások tükrében (5.) - Boroscímkék



Boroscímke, ill. szélesebb rokon- és érintkezési (web) területén az identitáserősítő funkció kevéssé tapasztalható, pontosabban nem kifejezetten jellemző. A felhasználók részéről ami várható, az a témával kapcsolatos tudásuk, benyomásaik, tapasztalataik közzététele, elkötelezettségük bizonyos időközönkénti kinyilvánítása, a közlésvágy mérsékelt megjelenése, azonban a mindennapos bejelentkezés, állandó jelenlét kényszere, a blog „életvitelszerű” használata nem valószínű. Ezzel összefüggésben a személyiség és privát-szféra nyílt, kitárulkozó vállalása sem tűnik adekvát várakozásnak sem a témát, sem a feltételezett érdeklődő réteget tekintve. Mindemellett a blog talán teret nyújthat bizonyos korlátokkal az önmegvalósítás egy formájának is – közös dokumentumgyűjtő, tudásösszesítő, önkifejező webtérként…

2014. április 17., csütörtök

Sztereotípiák a könyvtárosokról


Valamennyi foglalkozást előítéletek sora övez és ez nincs másképp a könyvtáros szakmával sem. A sztereotípiák között pozitívak és negatívak egyaránt vannak. A könyvtárosokról például sokan gondolják, hogy nagyon szeretnek olvasni és ennek következtében nagyon okosak, jól tájékozottak. Ez a kép azonban teljesen elfogadható. Ezzel szemben léteznek negatív elképzelések is szép számmal. A legáltalánosabb az, hogy a könyvtárosok aggszűz, szemüveges, kontyos, rosszul öltözködő, mogorva vénkisasszonyok.

2014. április 16., szerda

Könyvtárak a Second Life világában

A globalizáció terjedésével, az Internet térnyerésével párhuzamosan a könyvtárak körében az a kérdés merült fel, hogy hatáskörüket terjesszék-e ki a virtuális térre, biztosítsák-e a virtuális felhasználók számára az információt. A virtuális térbeli megjelenésük, különös tekintettel a Second Life virtuális világra, olyan gazdag lehetőségeket tartalmaz, amelyek felismerésének ideje az Egyesült Államokban már elérkezett. A könyvtári szolgáltatások virtualizációja hozzájárul a felhasználók megtartásához és újabbak vonzásához. Mindazonáltal az előnyök mellett nehézségekkel is szembe kell nézniük, amik még az úttörő országokban, könyvtárakban is a virtuális könyvtárak jövőbeli meglétét kérdőjelezik meg.

Borok lenyomatai

A nemrég született, még –stílszerűen szólva-- forrásban lévő blog egy örök (bor), egy trendkövető (borkóstolás) és egy ritkának számító, unikális jelenséget (boros címke) köt össze utóbbi apropóján. A blog hiánypótlónak mondható a borkultúra esztétikai kiterjesztése tekintetében, ugyanakkor virtuális dokumentumgyűjteményként is olvashatjuk. Így a gyűjtők, gyűjtemények, borblogok, a borkóstolás, borászat, gasztronómia, de az esztétikum kedvelői érdeklődésére is számíthat. Hiszen boros címkéket nézegetve elsőként óhatatlanul a borkultúra területére asszociálunk, a címkék borfajták, évjáratok, zamatok képzeteit, emlékeit keltik fel.

A rohamosan terjedő saját kiadás összekuszálja a terjesztési csatornákat


Nancy K. Herther egy új kiadási formával kapcsolatos jelenségkört jár körül különböző forrásokra és véleményekre támaszkodva. A szerzői saját kiadás körüli viták felkavarják a kiadói világot és a könyvtári közösségeket is. Herther rövid történeti visszatekintésében megállapítja, hogy a saját kiadás nem új jelenség, példaként Albrecht Dürert hozza fel, aki műveit maga adta ki. A huszadik század közepén a magánkiadás a legkevesebbre értékelt megjelenési forma volt („hiúságkiadás”), idővel a negatív megítélés megváltozott, ma már mindenhol olvashatunk a saját kiadású szerzők sikereiről.

2014. április 15., kedd

A közkönyvtárak és a politika kapcsolata az USA-ban


 A közkönyvtárak működését erősen befolyásolják a politikai diskurzusok és a politikai döntéshozatal. Hatással lehetnek egy könyvtár költségvetésére, a menedzsmentre vagy a szabad hozzáférésre. Ezek pedig összességében hozzájárulnak ahhoz, hogy egy könyvtár mennyire képes sikeresen szolgálni a közösséget. Ma már egyértelműen politikai világban élünk, amelyben azonban a könyvtárak védtelenül állnak.

Most mi lesz? A könyvtárosok jövője

Napjainkban a könyvtárosok két kérdéssel szembesülnek: egy teljesen digitális környezetben fogunk élni és vajon sikerül megvalósítani a digitális jövőt? Minden digitális lesz?

A zenei könyvtárak helye a könyvtári- és a törvényi szabályozás világában

Ahhoz, hogy bárki számára érthető legyen a másik két bejegyzés a zenei könyvtárak térítéses szolgáltatásairól szükségesnek tartom néhány szót szólni arról, hogy a zenei könyvtárak hol helyezkednek el a könyvtári világban, illetve, hogy milyen tényezők befolyásolják a térítéses szolgáltatások díjszabását a törvények szövege alapján.

A hazai könyvtárak elégedettség vizsgálati szokásai általánosságban

Először az általános, minden könyvtártípust átfogó helyzetképet alkottam meg, ennek eredményeit szeretném röviden, saját készítésű ábrákon keresztül bemutatni.

A könyvtárosok véleménye, tapasztalatok a segítőkészséget illetően

Sok könyvtáros adott bővebb választ kérdéseimre, többen is megfogalmazták véleményüket az elégedettség mérésről, s habár nem vártam jobban kifejtett válaszokat, nagyon örültem ennek.
A szó szerinti véleményeket természetesen név nélkül, bizalmasan kezelve idézem.

Open access, open source és open data üzleti hasznosítása

A nyílt megoldásokat életre hívó kezdeményezések olyan területeket képeznek, melyek nehezen elhatárolhatók, de rendszerezés után rendkívül jól vizualizálhatók (ld. a nyílt megoldások felhasználói, adattár méreteiről szóló poszt). A kutatásom során készített ábrák a munka végéztével  egy egységesített poszter formátumban is elkészült. Ez kerül itt bemutatásra.

2014. április 13., vasárnap

Az egészségügyi információ összegyűjtése, szervezése és kommunikációja


Minden ember rendelkezik gondviselői kötelezettségekkel, melynek keretében beteg, munkaképtelen vagy idős személyekről gondoskodik.
Gondviselés az USA-ban egy 2009-es felmérés szerint: az USA-ban 65,7 millió gondviselő tevékenykedik.
Az Elektronikus Családi Gondviselő 2011-ben összeállított beszámolója szerint: a 21. sz.-ban a családi gondviselők sokkal fogékonyabbak a technológia iránt, mint az átlagos internetezők.

2014. április 10., csütörtök

Itt éltek ők… – főurak, grófok Pest-Budán, Budapesten



Még a budapestiek között is kevésbé ismert, hogy XIX. század második felében Pesten a Nemzeti Múzeum körül egy olyan terület alakult ki, ahol a magyar arisztokrácia tagjai kezdtek el palotákat építeni maguknak. Több ilyen főúri megtelepedés is volt Pesten, de csak ez az egyetlen terület érdemelte ki a többitől megkülönböztető, a terület sajátos és összetéveszthetetlen imázsát adó mágnásnegyed kifejezést. Lassan már több mint száz éve  állnak itt a negyedben az épületek, s mégis alig lehet tudni róluk valamit. Pontosan kik és mikor építették azokat, kik és hogyan éltek az impozáns paloták falai között.

2014. április 8., kedd

Olvasáskultúra a Monarchia-beli fürdőhelyeken

A magyarországi gyógyfürdők méltán híresek gyógyhatásukról. A fürdői utazás azonban nemcsak terápiás célokat szolgált, hanem a biedermeier kortól kezdve a polgárság számára a legfontosabb környezetváltozást is jelentette. Kialakult egy olyan fürdőhelyi életforma, mely a testi gyógyulás mellett - az aktív pihenést, a feltöltődést, a szabad idő hasznos eltöltését is magában foglalta.
A gyógykúra része, illetve kiegészítője volt tehát - mai kifejezéssel élve – az „aktív pihenés”, a kikapcsolódás, a szabad idő hasznos eltöltése. A fürdőhelyi kávéházakba az országos hírlapokat általában megrendelték, illetve szállodákban, szanatóriumokban berendeztek olvasó-szobákat, olvasótermeket vagy ún. „lesekabinetteket”. A fürdőhelyi kölcsönkönyvtárak a vendégek rendelkezésére álló könyvekről könyvjegyzéket állítottak össze, melyek a hazai és a határon túli közgyűjteményekben ma is megtalálhatóak. E fennmaradt könyvjegyzékek vizsgálatából próbáltam következtetéseket levonni a korszak olvasási szokásaival kapcsolatban.

A porcelánfestés jelenléte a közösségi weben

A porcelánfestés videómegosztó portálokon való jelenlétéről már esett szó, ebben a bejegyzésben azt fogom vizsgálni, hogy a közösségi weben - azaz a közösségi oldalakon és a fórumokon milyen formában jelenik meg a porcelánfestés mint közösség, téma.

Nyílt mozgalmak fejlődése

A legjelentősebb nyílt megoldásokat koordináló szervezetek, az ezeket létrehozó kezdeményezések megjelenésében mintázat fedezhető fel: megjelenésük ciklikus. Kutatásomhoz időben elhelyeztem azokat az alapítási (megalakulási) eseményeket, melyek befolyással bírnak a nyílt közegek megvalósulásához: akár a nyílt társadalmakról, akár a nyílt üzleti vállalkozásokról legyen szó.

A beiratkozási díjat befolyásoló tényezők, és az azon felüli szolgáltatások díjszabása

A soron következő bejegyzésben ismertetem azon kérdéseket, amelyeket feltettem a könyvtáraknak. Mindegyik könyvtáról összefüggő, és nem az egyes kérdésekre külön válaszoló visszajelzést kaptam, ezért a bejegyzés bekezdéscímei nem egyeznek a feltett kérdésekkel, hanem összefoglalóan foglalkoznak velük. Szó lesz a beiratkozási díj lét vagy nem léte és a felhasználói kör kapcsolatáról, illetve a beiratkozási díjon felüli szolgáltatások díjszabásáról.

Dale Lipschultz: Gaming @ Your Library [A könyvtár, mint játéktér]




            A szerző a könyvtár közösségi tér funkcióját a könyvtár, mint játéktér elgondolással terjeszti ki konkrét példákon keresztül annak céljából, hogy más könyvtárak is alkalmazzák a cikkben leírt módszereket, különösen a számítógépes játékokra helyezve a hangsúlyt. A bevezető azt tárgyalja, hogy a játék egy mélységesen szociális élmény mind a fiatal, mind az idősebb korosztály számára. Már csecsemőkorban fontos szerepet tölt be a játék, mert a kisbabák a velük érintkező emberek és a játékok által tanulnak az őket körülvevő világról. Az iskola előtt álló gyerekek szeretik a társasjátékokat, és a játékon keresztül fejlődik a korai műveltségük. Az iskolai könyvtárosok társas-, memória- és videojátékokat válogatnak ki, hogy fejlesszék a csapatmunkát és a kritikus gondolkodást, s hogy segítsenek a gyerekeknek a beszélt nyelvtől a print nyelv felé elmozdulni. Sok technikához értő szülő lelkesen osztja meg a számítógépes játékokat is a kisgyerekekkel.

Elveszett a felhőben



Az elmúlt években sokat változott a számítástechnika világa, gyökeresen átformálódtak a használói szokások. Néhány évvel ezelőtt még az asztali számítógépen gyűjtögettük az adatainkat, zenéinket; később különböző külső merevlemezekre mentettük ki őket. Azonban ez sem tűnt jó megoldásnak, hiszen a használat során számos merevlemez tönkrement. Napjainkban már minden szolgáltató kínál valamilyen felhőalkalmazást, ahová feltölthetjük kedvenc zenéinket, és innen le is tudjuk menteni azokat okostelefonjainkra. A következőkben ezeket a lehetőségeket vizsgáljuk meg.

Nyitott könyvszekrények

Külföldi mintára hazánkba is elérkeztek azok a nyitott könyvszekrények, amelyek valamilyen közösségi téren (utcán, iskolában, fesztiválon) mindenki számára ingyen, regisztráció nélkül kínálják a könyveket, népszerűsítve ezzel az olvasást és a közösségi összefogást. E létesítmények szép lassan egyre több helyen jelennek meg, de sajnos igazán még nem kerültek be a köztudatba, és nem is találtam olyan weboldalt, ami összegyűjti az összes lehetőséget. Ezen kívántam sürgősen változtatni, és ezért született meg a blogom

2014. április 1., kedd

a budapesti zenei könyvtárak térítéses szolgáltatásai

A zenei könyvtárak térítéses szolgáltatásait eddig, ha vizsgálták, akkor is csak külön-külön tették, nem úgy, hogy összegezték ezen könyvtárak jellemzőit ezen a területen. A kutatási napló célja, hogy a négy budapesti könyvtárban végzett kutatás eredményét bemutassa. Jelen bejegyzésben a téma, illetve könyvtárkeresés első lépései, majd a kiválasztott könyvtárak kerülnek bemutatásra.

A porcelánfestés, mint téma, közöség, tevékenység jelenléte a weben- A porcelánfestés a videómegosztó oldalakon

Egy korábbi bejegyzésemben arról olvashattak az érdeklődők, hogy a porcelánfestésről milyen  információforrások állnak azok rendelkezésére, akik jobban meg kívánják ismerni ezt a művészeti ágat, vagy esetleg csak hobbi szinten kívánnak ezzel foglalkozni.
Ebben a bejegyzésben pedig arról olvashatnak az érdeklődők, hogy a porcelánfestés milyen formában van jelen a videómogosztó oldalakon..