Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában

Recenzió

Zene, műfajok és közösségek

az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában

Szerkesztette Tófalvy Tamás, Kacsuk Zoltán és Vályi Gábor

A szerkesztőkről:

Tófalvy Tamás: kultúrakutató, kommunikációs szakújságíró, szerkesztő. A BME GTK Kommunikáció és Médiatudomány mesterképzésének vendégoktatója, az egyetem Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének PhD-hallgatója, az IASPM magyar tagozatának elnöke. Korábban a párizsi Institut Nicod (ENS-EHESS-CNRS) PhD-hallgatója volt, részt vett az UQAM és a CEU posztgraduális kurzusain is, tanított a PTE BTK-n is, több hazai és nemzetközi konferencia előadója volt. Tanulmányai, esszéi, kritikái eddig többek között az Annals of the New York Academy of Sciences, a Replika, a BUKSZ, a Magyar Pszichológiai Szemle, a Literatura, a Helikon, az Információs Társadalom, az Élet és Irodalom és a Magyar Narancs hasábjain, valamint tanulmánykötetekben jelentek meg. Kutatásai mellett kommunikációs és médiaszakmai újságíróként, szerkesztőként dolgozik, több száz szakcikke jelent meg eddig.

Kacsuk Zoltán: a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének Szociológia Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. Továbbá egyetemi tanársegéd a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék Média Oktatási és Kutató Központjában. 2003- ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem szociológus– közgazdász szakán. Négy éven keresztül volt a Társadalomelméleti Kollégium tagja. Korábban a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott. Négy évig részt vett a Replika című folyóirat szerkesztésében, jelenleg az EastBound című online folyóirat szerkesztője. Egyik fő érdeklődési területe az ifjúsági szubkultúrák világa.

Vályi Gábor: kultúrakutató és DJ. A BME GTK adjunktusaként a rögzített zene kultúrtörténetéről, szubkulturális gazdaságokról tanít. Doktori fokozatát a londoni Goldsmiths College (University of London) Szociológia Tanszékén szerezte meg; disszertációját lemezgyűjtők egy transznacionális közösségének működéséről írta. Amikor nem a könyvek és a billentyűzet fölött görnyed, poros pincékben, vidéki garázsokban és reménytelen bolhapiacokon turkál a lemezek között. Kis hazánk és a nagyvilág számos jelentéktelen településének szinte nem is létező becsületvesztői mellett megjárta lemeztáskáival New York, London, Párizs, Berlin és Szarajevó ismert klubjait is. Ha hagyják, hip hop, funk, afro-latin, jazz, techno vagy pszichedelikus rock lemezekkel égeti porig az erősítőket.

A kötet közérthető módon, társadalomtudományos alapossággal, próbálja leírni és elemezni az új média térhódítását, az átalakuló zeneipart és zenei közösséget, ezek dinamikáit, működését, a zenei trendeket. A kötet több tanulmányt ölel fel, melyek négy nagy egységre tagolónak, amelyek a következők: Zene, internet, közösségek; Színterek, történetek, életstílusok; Populáris és extrém kultúrák, ideológiák; Média, fogyasztás, közösség.

A Harry Potter-nemzedék és a könyvek

Recenzió

Péterfi Rita: A Harry Potter-nemzedék és a könyvek : A fiatalok olvasási és könyvvásárlási szokásairól 2010-ben. Budapest : Hatágú Síp Alapítvány, 2010. 42, [2], 6 p.

A szerző

Péterfi Rita 1969-ben született, 2 gyermek édesanyja. Szociológus, könyvtáros. Fő kutatási területei az olvasás- és könyvtárszociológia valamint a cigányság életvezetése. Több tanulmányát olvashatjuk ezekben a témákban.

Korábbi olvasáskutatási adatokra épülő elemzései közül a legfontosabbak:

• A könyvtárhasználati szokások alakulása a számítógép- és az internethasználat tükrében
• Mit tudunk az iskolán kívüli világról? (Amit a 10-12 évesek az iskolai kötelező olvasmányokon kívül a maguk kedvére olvasnak)

A könyvről

Napjaink időszerű témáját veti föl ez a könyv: a fiatalok kultúrája az olvasás és a könyv felőli megközelítésben.A Hatágú Síp Alapítvány kiadásában jelent meg 2010-ben a füzetszerű kiadvány, amelynek címe a megkérdezettek életkorára utal. Az első ránézésre kicsit jellegtelen könyvborító érdekessége, hogy híres emberek olvasással, könyvvel kapcsolatos aforizmáiból álló szöveg tölti ki.

A kommunikációk, kultúrák sokfélesége szerte a világban

Recenzió

A kommunikációk, kultúrák sokfélesége szerte a világban - Kultúrák@kontextusok.kommunikáció/ szerk.Hidasi Judit. Kultúrák@kontextusok.kommunikáció/ [szerk.Hidasi Judit].- [Budapest]: Perfekt, cop.2007.-223p.:ill.;24 cm

Prof.Dr. Hidasi Judit (Csc) a könyv szerkesztője, és egyik szerzője is a Budapesti Gazdasági Főiskolán dékán, egyetemi tanár. Kutatási területe közt szerepel az idegen-nyelv oktatás, a kommunikáció, az interkultúrális kommunikáció és menedzsment, Ázsia-tanulmányok, a Japánológia. Több Japánnal foglalkozó könyve is megjelent.

A könyv egy országtanulmány-gyűjtemény, amely első ízben 25 éve jelent meg. Időközben indokolttá vált egy új, a változásokat is bemutató kötet. Korszerű szempontrendszer, ismert szerzők bevonásával, átdolgozásokkal jelent meg ismét. ABudapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának az oktatási kínálatában szereplő országokat tartalmazza, melyeknek hivatalos nyelvét tanítják is egyes szakokon. Szól szabályokról, szokásokról, kitekintve az üzleti kommunikáció egyes területeire. Az érdeklődő sokkal többet tudhat meg a célországról, mint egy „hagyományos” országismereti könyvből. Tanulságos, élvezetes olvamányok, melyeket egytől-egyig az adott országot kitűnően ismerő szerző írt. Mind BGF oktatók, illetve meghívott előadók, elismert szaktekintélyek, nemzetközi tapasztalattal. Vannak közöttük, akik diplomáciai múlttal is rendelkeznek.

Pixelhősök - A számítógépes játékok első ötven éve

Recenzió

Beregi Tamás: Pixelhősök

A számítógépes játékok első ötven éve

A szerzőről

A számítógépes közösségekben aktívan részt vevő és a jelentősebb informatikai portálokat látogatók embereknek valószínűleg nem kell bemutatni Beregi Tamást. A 90-es évek elején a Computer Mánia, később a GameStar egyik jeles szerzője volt, így az évek alatt felgyülemlett tapasztalatnak köszönhetően nyugodtan tekinthető játékszakértőnek, melynek ez a könyv is ékes bizonyítéka. Ismerhető úgy is, mint fantasy író (William Glendown álnéven már három ilyen témájú művet is kiadott), de láthatta az olvasó Beregi Tamás nevét úgy is, mint regényíró, vagy forgatókönyvíró (Egyetleneim című könyv és film).

A könyv

A mű hiánypótló a maga nemében, legalábbis Közép-Európában biztosan, de világszinten is figyelemreméltó az alaposságát és a témát teljesen átfogó mivolta miatt. Olyan területet vett gorcső alá, mely eddig (érthetetlen módon) kiesett az informatika, ezen belül is a játékokkal foglalkozó összefoglaló tanulmányok és kutatások érdeklődési köréből. Ez az utóbbi tíz évben megváltozott, lévén a játékipar utolérte, sőt sok esetben már meg is előzte és előzi a filmipar bevételeit és piaci befolyását, hatalmas üzletággá és nagyon széles piaccá vált, de nagy összefoglaló művek nem születtek, inkább egy-egy témára kihegyezett értekezések, tanulmányok, cikkek láttak napvilágot. A könyv témája nem más, mint a számítógépes és videojátékok történelme, ezen belül is annak elmúlt 50 éve, egészen a 2000-es évekig, de a kötet végén található jövőbe tekintéssel kiegészítve lényegében napjainkig aktuális tartalma. A könyv a játékok múltjával, jelenével és jövőjével is foglalkozik, bemutatja miként változtak az egyes műfajok, melyek voltak az úttörők és milyen változás zajlott le az egyes kategóriákon belül. Bemutatja a jelesebb képviselőket és szereplőket, a meghatározó személyiségeket, cégeket. Leírja a magyarországi játékklubok működését a 80-as évekből, interjúkat közöl és rengeteg a témához kapcsolódó érdekességet is megemlít. Rámutat elsőre viccesnek tűnő, ám jobban belegondolva nagyon is jelentős kölcsönhatásokra, mely a piaci szerep, a gazdasági behatások, a játékipar és a fogyasztói társadalom közötti kapcsolatokat is érinti. Bemutatja miként hatott a játékipar a mindennapi életvitelre, miként hatott a filmekre és a filmek a játékokra, miért gondolta Douglas Adams, hogy egy új műfaj születhet az irodalom és a kalandjátékok keresztezéséből?

Mesterséges intelligencia és határterületei

Recenzió

Mesterséges intelligencia és határterületei

Interjúk kutatókkal / [szerk. Kömlődi Ferenc]. - Budapest : Akadémiai Kiadó, 2007. – 239 p. : ill. ; 25 cm. ISBN 978-963-05-8218-6

A mesterséges intelligencia szó hallatán legtöbbünknek pár évvel ezelőtt még valószínűleg a sci-fik világa jutott eszébe, úgy mint Steven Spielberg filmje, vagy az Én, a robot. Bár a valóság még mindig távol áll ezektől a fantáziavilágoktól, az évek múlásával egyre több olyan eszköz válik háztartásaink részévé, amelyek ennek az igen csak valós tudományágnak a termékei. Annak bizonyítékául, hogy kis hazánkban éppoly jeles kutatók tevékenykednek (és érdemelnének meg jelentősebb támogatást), mint külföldön, szerkesztette meg Kömlődi Ferenc azt az interjúkötetet, mely olyan neves hazai szakembereket sorakoztat fel, akik a mesterséges intelligencia területén nemzetközi színvonalú kutatás-fejlesztési munkát végeznek. Tatai Gábor mesterségesintelligencia-kutató, az AITIA International Zrt. stratégiai tanácsadója az előszóban a kötet céljaként jelöli meg “a mesterséges intelligencia aktuális helyzetének közérthető áttekintését”, a “magyar kutatók eredményeinek és életének bemutatását”, valamint fiatalok és idősek érdeklődésének felkeltését a téma iránt.

A szerzői jog kalózai

Recenzió 

Bodó Balázs: A szerzői jog kalózai. A kalózok szerepe a kulturális termelés és csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcserélő hálózatokig. Budapest, Typotex Kiadó, 2011. 337 p. Bibliogr.: p.301-329.

Bodó Balázs (1975) egyetemi adjunktus, közgazdász, médiakutató, a Stanford University Center for Internet and Society Non-residential Fellow-ja, 2010-től tagja a Szerzői Jogi Szakértő testületnek.

A Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatott tanulmányai mellett tagja volt a Széchenyi István Szakkollégiumnak, illetve abszolutóriumot szerzett az ELTE Média szakán. Pályáját az elektronikus médiában kezdte, a Rádió Bridge, majd a TV3 riportereként, szerkesztőjeként. Időközben a Tilos Rádió műsorvezetője, két évig kurátora is. 1999-ben csatlakozott a MATÁV akkor induló Tartalom Projektjéhez, s részt vett az [origo] online tartalomszolgáltatás megtervezésében, kialakításában, megvalósításában. Később ugyanitt a Vizsla kereső, a Travelport, a Pepsi Sziget online szolgáltatások szolgáltatásmenedzsere volt. Internetmédiával, az online világ gazdaságtanával kapcsolatos tárgyakat oktatott a BME mellett a Corvinus Egyetemen és az ELTE-n is. Számos nemzetközi konferencia résztvevője, plenáris előadója, panelistája, több tucat hazai szakmai fórumonszerepelt mint meghívott szakértő, előadó. Számos, nagy vitát kiváltott közéleti cikk szerzője.

Szakterülete a szerzői jogi kalózkodás, online feketepiacok, online társas termelő hálózatok, digitális közjavak. Kutatási területe az internet kulturális iparágakra gyakorolt hatása, ezen belül az informális keretek között működő média-gazdaságok önszabályozó mechanizmusai.

Az általam bemutatott könyve lenyűgözően nagyívű, gondolatgazdag elemzés és helyzetjelentés korunk egyik mindinkább meghatározó jelentőségű gazdasági és kulturális területéről. A tanulmány 6 nagy fejezetre tagolódik, a végén összegzéssel zárul.

Az internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében

Talyigás Judit (szerk.): Az internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében. Bp., Scolar, 2010. 256 p.

recenzió

Az internet hasznos, szórakoztató, de kockázatot is jelent: a virtuális szupersztráda szabályait a KRESZ-hez hasonlóan ismernünk kell s betartanunk. A könyv e felelősségteljes, tudatosan használatra hívja fel a figyelmet, célközönsége a felnőttek,szülők, tanárok.Szerzői eltérő életkorúak és foglalkozásúak - tisztviselő, jogász, tanár, pszichológus, orvos, mérnök, szociológus -, ki-ki a saját szakterülete tapasztalatait osztja meg, hol olvasmányosabban, közérthetőbben, hol nehezebben emészthető szakzsargonnal teletűzdelve. Más – más véleményt képviselve taglalják az internethasználat kockázatát s hasznát: a technikai veszélyek, adatvédelmi aggályok, személyes adataink biztonsága, az informatikai bűnözés, az internetfüggőség, a gyerekek internethez fűződő viszonya, a személyes kiszolgáltatottság, az internethasználók száma, valamint a térinformatika újdonságai témaköreit érintve.

Spam-háború - harc a spam(mer)ek ellen

Recenzió

(SÜTŐ János: Spamtelenül: Minden a spamről. Bp. : Szak Kiadó, 2008. X, 276 p. ISBN 978-963-9863-00-2)

Globális szintű probléma

Ma már szinte nincs is olyan netező, aki ne bukkant volna kéretlen levelekre a postafiókjában. Az első spamet több, mint 40 éve, az internet elődjeként számon tartott Arpaneten küldték el. Az ötlet 1978-ban, egy Gary Thuerk nevű marketinges fejéből pattant ki, aki a DEC vállalat nagy teljesítményű számítógépének piacradobását akarta hírül adni. Ez egyebként sikerült is, közel 20 millió dolláros bevételhez juttatva munkaadóját. Az esemény megosztotta és dilemmák elé állította a hálózat használóit. Voltak, akik támadásnak tekinették a történteket, és a reklámozás ellen tiltakoztak, amit az Arpanet céljaival és szabályaival összeegyeztethetetlennek tartottak. Mások számára a hálózat az intellektuális szabadság jelképét jelentette, amit még a reklám tekintetében sem szabad korlátozni. Úgy gondolták, ez nagyobb kárt okozna, mint az a kellemetlenség, amit a spam jelent.

Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől

Recenzió

Umberto Eco-Jean-Claude Carriére: Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől, Európa Könyvkiadó, 2010

A mai információs társadalomban, amikor már jóformán minden anyagot digitalizálunk –legyen szó akár könyvről, akár kéziratról vagy bármi másról, ami nem csak digitális formában jelent meg – felvetődhet a laikus szemlélőben a kérdés vajon mi szükség van még a könyvekre. Hiszen itt van az új elektronikus eszközök korszaka, amelynek jeles képviselői az E-book, a Kindle, ami hasonló az érintőképernyős tablet-ekhez, vagy az iPad. Ezek mellett szól az az igencsak primitív érv is, miszerint gond nélkül magunkkal vihetjük őket esténként az ágyba is és ráadásul több könyvet is tartalmaznak, mint amennyit a laptopunk vagy az asztali számítógépünk tárolni képes. Igazán hasznos ez a szerkezet akkor is, ha pl. hosszú utazásra indulunk és unaloműzőként egy-egy izgalmas könyvet szeretnénk magunkkal vinni. Ebben az esetben csak le kell töltenünk az adott könyvet az E-book olvasónkra és máris megkönnyítettük a saját dolgunkat, hiszen a – sok esetben – akár 400-500 oldalas könyv helyett csupán egy vékony kis lapocskát kell magunkkal vinnünk. További érv lehet a digitális könyvek mellett az is, hogy a köteteket A4-es vagy kisebb méretben is olvashatjuk, akár éjjel akár nappal, hiszen az E-book olvasók hasznos tulajdonsága, hogy kijelzőik infravörösek, tehát bármikor képesek megvilágítani az éppen olvasott szövegrészeket.

Hackerkiáltvány

Recenzió

McKenzie Wark: Hackerkiáltvány

A könyv igazán figyelemreméltó, a digitális kor politikai-esztétikai szempontból legfontosabb kiadványa. Ahogy a cím is utal rá, a könyv egy kiáltvány: nyilvános megnyilatkozás egy radikálisan új, cselekvésre ösztönző elképzelés mellett.

Szerkezetét tekintve rövid, számozott bekezdésekből és tézisekből áll. Írásmódjára a feszesség, tömörítettség és a töredékesség, Wark szerint egyenesen „absztrakt”. A mű nehézségét figyelembe véve nem hasonlítható össze az ún. poszt-strukturalista filozófiai szövegekkel, sokkal inkább tekinthető valamiféle intenzív megvilágosodásnak, mintha a szöveg egy erős légköri nyomás áldozata lenne. Wark írása ebben az értelemben tekinthető aforisztikusnak.